Elkészült az uniós szabályozásokkal és az EU szakértőinek (EuVET) ajánlásaival összhangban lévő, szakhatósági egyeztetéseken alapuló cselekvési terv: a program részeként Románia az Európai Oltóanyagbankból (European Vaccine Bank, EVB) kért támogatást a vakcinadózisok biztosítására, míg a fennmaradó szükséges adagok beszerzését a hatóság saját hatáskörben sürgeti. A járványügyi kockázathoz igazodó program szerint Tulcea és Konstanca megyében a kiskérődzők pestise és a juh- és kecskehimlő ellen, az ország többi részén – így Hargita megyében is – kizárólag juh- és kecskehimlő ellen oltják majd az állatokat.

A stratégia értelmében az élőállat-export újraindításához a vakcinázási terv gyakorlati elindítása nyitja meg az utat, amely az ANSVSA közleménye szerint legkésőbb október 1-jén kezdődik, amint megérkeznek az első oltóanyagadagok. Mivel a harmadik országokra nem vonatkoznak az EU belső szárazföldi tranzitkorlátozásai, az oltási program megkezdését követően a már meglévő kétoldalú megállapodások alapján közvetlen tengeri és légi logisztikai folyosókon keresztül indulhat meg az export. Románia eddig hat országgal: Szaúd-Arábiával, Jordániával, Marokkóval, Tunéziával, Izraellel és Líbiával kötött ilyen megállapodást.

Bár Hargita megyét mindeddig elkerülték a kiskérődzőket veszélyeztető járványok, a válság mégis súlyos hatással van a helyi gazdákra – húzta alá dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője. Ugyanis az ország keleti és délkeleti térségeiben – Tulcea, Konstanca, Brăila, Galac, Buzău és Iași megyében – kialakult súlyos gócpontok, valamint a fertőzések terjedéséért felelős ellenőrizetlen állatmozgások miatt országszerte szigorú restrikciók léptek életbe. Ráadásul a Brassó megyei kiskérődzőpestis-gócpont karanténövezetébe eső Székelyderzs által Hargita megyét is közvetlenül érintik a korlátozások, ami miatt október 12-ig élő bárányok nem hagyhatják el a megyét. Ez a korlátozás jelentős mértékben beszűkítette a helyi juhágazat értékesítési lehetőségeit.

István Róbert rávilágított: az oltási program nagy előrelépés, önmagában azonban nem oldja meg a problémát. Amíg az ország különböző térségei között kontrollálatlanul utaznak az állatok, a gazdáknak saját portájuk védelmében kulcsszerepük van, ezért kizárólag szabályos, ellenőrzött származású állatokat vásároljanak, és ne engedjenek be ismeretlen eredetű vagy nem megfelelően fertőtlenített szállítóeszközöket a gazdaságokba.

Megtudtuk, hogy idén a járványok miatt mintegy 19 ezer juhot kellett leölni a betegségek terjedésének megakadályozása érdekében. Mivel a gazdák számára az oltási program az export újraindításának az egyetlen járható útja, fontos a járványvédelem, így az ANSVSA az oltások megkezdéséig fokozott közúti és gazdasági ellenőrzéseket ígér.
 

Óvintézkedések a gazdaságok védelmében
A fertőzések megelőzése és a saját állomány biztonsága érdekében a gazdáknak szigorú biológiai védelmi szabályokat kell betartaniuk. Állatot mozgatni vagy vásárolni kizárólag érvényes állatorvosi igazolásokkal, származási okmányokkal és azonosító fülszámokkal lehet, teljes mértékben elkerülve a bizonytalan eredetű, papírok nélküli ügyleteket. Különös figyelmet kell fordítani a portára érkező járművek, szállítóeszközök, pótkocsik (utánfutók) alapos fertőtlenítésére, mivel a gépjárművek a vírusok legfőbb hordozói közé tartoznak. Ezzel párhuzamosan érdemes távol tartani az idegeneket, látogatókat és külső állatszállítókat az istállók közvetlen közeléből, belső védelmi zónákat kialakítva a gazdaságon belül. Bármilyen gyanús tünet – mint a magas láz, levertség, nyálazás, szájüregi elváltozások vagy hirtelen elhullás – észlelése esetén a gazdák törvényi kötelezettsége és elemi érdeke is, hogy haladéktalanul értesítsék a körzeti magán- vagy hatósági állatorvost, megakadályozva ezzel a vírus továbbterjedését.