Hirdetés

Szilvássy Carola

Demeter Adél-Hajnalka
Becsült olvasási idő: 3 perc

Nemrég bemutatták A maga természete szerint és szabadon című, Szilvássy Carola életét feldolgozó dokumentumfilmet. A budapesti, majd kolozsvári nézőközönség után a magyar közszolgálati csatorna közvetítésében a vidéki, kisvárosi nézőkhöz is eljutott a 
­19. század végi magyar miliő és a 20. század eleji nehézségek közepette tudatosan fellépő arisztokrácia életét bemutató film. 
Carola példakép. Tagadhatatlanul követendő min­taként mutatja be ez az új alkotás is. A múzsa, a karizmatikus, de a társadalomért, népéért áldozatos életet élő nő sorsa az övé. A forgatás híre óta türelmetlenül vártam ezt a filmet. Carola élete minden irodalomtörtenetet kedvelő számára ismerős: több novella és tárca szerzőjeként művészek között mozgott egész életében. Igazi ínyencség a sorsa annak, aki újságszemelvények és levelezések közt kutatva egy karaktert és izgalmas történeti alakot keresne. Nő, akinek van véleménye. Feleség, aki bátran ellent mond a férjének. Divatos, elegáns, művelt és tájékozott. 
Viszont, ha közelebbről megnézzük, milyen női alakot is mutat be Szilvássy Carola, levelezéseiből kiderül: hívő református volt. Élete végét a háború ideje alatt a protestáns diakonisszák között töltötte, a fényűzést szerénységre, alázatra, betegek ápolására és a bajba jutottak ellátásra cserélte. A visszaemlékezések szerint halála után a temetése alkalmával a Házsongárdi temetőt nőtársai, a fronton harcoló katonák sebeit ellátó ápolók töltötték meg. Azok a többnyire református nők, akiknek kolozsvári elnöke, nőszövetségi vezetője volt Carola, s akikről ma már tudjuk, hogy a század első felében egy nemzetet mentettek meg a sebesült férfiak ellátásával, majd néhány évtizeddel később a kommunista rezsim ideje alatt a legnagyobb magyar nyelvű egyház működését tartották életben pincékben, nőszövetségi alkalmaikkal, titkos magyar nyelvű előadásaikkal és különböző kiadványaikkal. 
Carola a feje, vezetője volt a Kolozsvári Református Nőegyletnek. Szállóige lehetne a mondata: „Kell hogy legyen Erdélyben egy otthon a magyar szónak.” Sírján mégis születési és elhalálozási dátum nélkül csupán ez áll: Bornemissza Elemérné. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!