Hirdetés

Rákóczi Ferenc ebédlőháza Kassán

Sarány István
Becsült olvasási idő: 4 perc
Rákóczi Ferenc ebédlőháza Kassán
A rodostói ház Kassán Fotó: Sarány István

A Mezőségen élő nagynénémnél a tisztaszobában volt egy nagy, blondelkeretes festmény, Zrínyi Ilonát ábrázolta gyermekeivel Munkács várában. Nagynéném sokat mesélt a vezérlő fejedelemről, így amikor az iskolában tanultam a Rákóczi-féle szabadságharcról, már rendelkeztem róla pár ismerettel. Nagynéném azóta egy más dimenzióban mesél, a kép sorsának alakulásáról nem sokat tudok. Aztán Kárpátalján járva meglátogattam a festményen látott várat, majd az a szerencse ért, hogy a néhai Beder Tibort kísérhettem el a törökországi Rodostóra, ahol a török–magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett munkásságáért díszpolgári címet kapott. Ekkor nyílt alkalmam bebarangolni a magyar menekülteknek otthont adó Magyar utcát és a fejedelem gyönyörűen helyreállított ebédlőházát, amely méltán vált magyar zarándokhellyé. A magyar tudományosság 1860-ban figyelt fel az egyre rosszabb állapotban lévő épületre, és felvetődött megvásárlásának igénye.

Sarány István
II. Rákóczi Ferenc szobra Kassán, Győrfi Sándor szobrászművész alkotása

1906-ban a fejedelem hamvait Kassára szállították és a kassai dómban újratemették, ez alkalommal az ebédlőház faburkolatát és belső díszítését is Kassára vitték. Az első világháború és az impériumváltás miatt csak 1927-ben vásárolta meg a magyar állam a rodostói ingatlant, s felújítása során a Kassára szállított díszítőelemek másolatát használták, a helyreállítás 1980-ra készült el. Kassán sem ment egyszerűen a díszítőelemek – no meg Balassa Zoltán helytörténész szerint a rodostói épület egyik része – méltó helyen való elhelyezése, két impériumváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy Lux Kálmán (1880–1961) – nevéhez fűződik többek között a kolozsvári ferences templom restaurálása 1912-ben – tervei alapján felépítsék a kassai várban, a bástya udvarán a rodostói házat, a Törökországból hozott elemeket egy földszintes házra építették rá. Az építést 1945-ben fejezték be, de az épületet csak 1991-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, benne a fejedelemhez, bujdosása éveihez és kassai újratemetéséhez kapcsolódó dokumentumok láthatók. A ve­zérlő fejedelem emlékezete tehát a végeken él: mezőségi, kárpátaljai, rodostói és kassai emlékeimben.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!